Ügyes kezek, okos fejek

„Ügyes kezek, okos fejek…” szakkör

 

„A tehetség adomány. Meghatározása valószínűleg

annyira bonyolult, hogy az egyszerűség kedvéért

csak azt mondjuk, Isten adta.”

(Bráda Tibor)

 

 

Cikkünk azzal a céllal készült, hogy részletesen bemutassa a Bethlen Gábor Református Általános Iskolának a hagyományokra építkező, az alsó tagozatán működő tehetségkereső programját. A cél: a tehetségek felkutatása, beválogatása a felső tagozaton működő tehetséggondozó programba.

Két és fél évtizede már, hogy a tehetséggondozói program megújítása folyamatosan napirenden van iskolánkban. Az iskola ezen értékét nagy becsben tartotta az új iskolavezető, Virágné Katona Zsuzsanna igazgatóasszony, akinek irányításával 2009-ben a komplex programnak egy új struktúrája került kidolgozásra és bevezetésre a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általá- nos Iskolában. Az új struktúra 3 része:

  • A tehetségfejlesztés modulrendszere 5–8. osztályban teljesen összhangban van a legkorszerűbb tehetségfejlesztési elméletekkel.
  • Az alsó tagozaton kéttanítós modell segítségével, differenciált tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazásával a tanulók egyéni fejlesztése történik.
  • A 3–4. évfolyamon a délutáni napközis foglalkozások keretében a korai tehetségfelismerés, tehetséggondozás történik: „Ügyes kezek – okos fejek” címmel.

Valamennyien elhivatottak vagyunk a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén. Így arra gondoltunk, hogy miért is ne lehetne már az alsó tagozaton keresni a „kis tehetségeket”. Célunk az volt, hogy a lehetőségeinkhez képest minél több „tehetségpalántát” segítsünk fejlődésében, kibontakozásában, hogy ezáltal mielőbb kiteljesíthessék képességeiket, talentumaikat, így kezdtük el a 2010/2011-es tanévben a tehetségkereső programunkat. Mivel ez a program az alsó tagozat 3–4. évfolyamára került kidolgozásra, így ezt a szakaszt alapozó szakasznak neveztük el.

Az alapozó szakasz célja: az alapkészségek magabiztos elsajátításán túl a tehetségígéretekre való odafigyelés, a tehetségterületeken megfelelő képzési kínálat biztosítása. Fontos feladatunknak tartottuk és tartjuk az alábbi szempontok érvényesítését is:

  • történjen meg a magasabb szintű általános képességek fejlesztése tanórákon kívül is,
  • a tanulók a felkínált lehetőségek közül önállóan választhassanak érdeklődésüknek, képességeiknek, irányultságuknak megfelelően,
  • az iskolánk felső tagozatán működő komplex tehetséggondozó programhoz kapcsolódóan a beválogatás előkészítését.

A program szerkezeti felépítése

A tehetségprogram megújításaként a 4. évfolyamon már harmadik éve célirányosan sor kerül a tehetségígéretek felkutatására. Többféle tanórán kívüli foglalkozást ajánlunk fel, ahol a tanuló kipróbálhatja magát. Ezek heti rendszerességű délutáni foglalkozások, amelyeken a két 4. évfolyamon tanuló diákok vehetnek részt. Általában két foglalkozás zajlik egyszerre, a tanulók választás alapján iratkoznak be az egyes foglalkozásokra. Nincs minden héten minden foglalkozás, hanem blokkokban, havi bontásban (lásd 1. melléklet). Általában minden témakörből 7-8 óra van. Mindegyik foglalkozásra jellemző, hogy a játékosságra épül, nem kapcsolódik szorosan a tananyaghoz, a tevékenykedtetés, gyakorlatiasság az alapja, ez kerül előtérbe a foglalkozásokon. A következő foglalkozások közül választhatnak a tanulók.

 

Játékos matematika

A matematika rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, a felfedeztetés, az ötletes megoldások keresésére nevel. A gondolkodási folyamatokban szerepe van a heurisztikának, a konstruktív gondolkodásnak, az analógiák használatának. A matematika tanítása kettős célrendszerre épül, melyet a szakköri foglalkozásokon is igyekszünk szem előtt tartani. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel.

A foglalkozásokon folyamatosan felszínen tartjuk a legfontosabb fejlesztési területeket: az összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képességét, a megfigyelő képességet, az emlékezetet, a lényegkiemelő képességet, az összefüggések felismerését, az oksági és egyéb kapcsolatok feltárását, a problémák felismerését, a problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és gondolati úton való megközelítését, illetve a kreativitást. A foglalkozásokon legjobban bevált munkaforma a csoportmunka, ahol a tanulóknak gyakran határozott és gyors döntéseket kellett hozniuk egy-egy feladatmegoldás során, figyelembe véve egymás véleményét, gondolatmenetét. Ezzel erősödött a csoportszellem, az egymásra való odafigyelés képessége. A foglalkozásokon felhasznált anyagok eltértek a tanórán alkalmazottaktól, mivel itt inkább a logikai feladatok, tréfás fejtörők kerültek előtérbe a biztosabb tehetségazonosítás érdekében.

Nagy felfedezések

Korunk neveléstudományának egyik fontos területe a természettudományos fogalomalkotás és gondolkodás fejlődése és fejlesztése. A természettudományos gondolkodás és tanulás nem más, mint elmozdulás a mindennapitól a tudományos fogalmak irányába. Bővítsék általános műveltségüket az őket körülvevő világgal kapcsolatban, ismerjenek meg olyan tájakat, országokat, híres felfedezőket, amelyek még nem kapcsolódnak szorosan az eddigi tantárgyi ismereteikhez, ezáltal új tudásanyaggal bővül a kincsestáruk. A felsős kolléga itt két témát dolgozott fel, a gyerekek érdeklődését figyelembe véve.

  • Nagy felfedezők
  • Különleges állatok és növények.

A nagy felfedezők témakörben Amerika felfedezéséről kaptak új ismereteket a tanulók. Ezen foglalkozások célja: Bővítsék általános műveltségüket képek megfigyelésével és szövegek értelmezésével, feldolgozásával. Gyakorolják a specifikus információk kikeresését adott szövegből. Szerezzenek ismereteket Amerika felfedezéséről, a kontinensről, gyűjtsenek érdekességeket a témával kapcsolatban. Több alkalom adódott arra, hogy a manuális tevékenységek közben közvetlen tapasztalatszerzéshez jussanak a tanulók. A tanulók képesek legyenek a foglalkozásokon megismert szövegeket, ábrákat, képeket, filmeket együttesen értelmezni. A munkaformák megválasztásánál az egyéni haladási tempó a legfőbb szempont. Célja a tudásközvetítés, mely természetes módon összekapcsolódik a kiemelt képességek fejlesztésével.

Hangsúlyt kap a lényegkiemelés, az önálló feladatértelmezés, a témához kapcsolódóan a tanulási technikák széles skálájának felsorakoztatása. Ezeken a foglalkozásokon számítógépen, tanulói laptopokon, interneten dolgoztak a tanulók, és ehhez a témához kapcsolódó feladatokat oldottak meg.

Olvasókör

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Az olvasókör fő feladata: az olvasási kedv felkeltése, fejlesztése kedvenc mesék, versek, rövidebb gyermekregények által, a dramatizálás eszközeinek használatával, mely elősegíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A foglalkozásokon törekszünk az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetésére, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetésére. Az olvasókör kritikai érzéket fejleszt, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlesztésében. Fontos feladatunk: az együttműködési képesség, kreativitás, motiváció, vitakészség, önkifejező képesség, szövegértés, szövegalkotás, kérdezés, értékítélet, gondolkodási képességek, rendszerező, kombinatív képességek, problémamegoldás és alkotás képességének fejlesztése. A foglalkozásokon nagy hangsúlyt kap a tevékenység-központúság, a játék és az eszközhasználat. A különböző munkaformák, kooperatív technikák alkalmazása révén még színesebbé, érdekesebbé válnak a foglalkozások.

 

Kézműves műhely

A kézműves műhely célja: az érdeklődés felkeltése a különböző művészeti ágak iránt. Ezeken az alkalmakon nagy hangsúlyt fektetünk népi hagyományok felelevenítésére, néprajzi értékek megismerésére, megőrzésére. Különböző kézműves és kreatív technikák megismertetésére és ezek alkalmazására. Törekszünk arra, hogy megmutatassuk, mi mindenre használhatjuk kezünket és fantáziánkat, s hogy a saját kezűleg készült, egyszerű tárgyakkal is okozhatnunk örömet másoknak vagy önmaguknak. Az elkészült alkotások a készítőik számára igazi értékké váljanak és növeljék a gyermekek önbecsülését, a kézműves munkák iránti tiszteletét. Elősegíti a tanulók kikapcsolódását, regenerálódását úgy, hogy közben kiélhetik alkotásvágyukat. Itt a tanulók az egyszerű manuális tevékenységektől az üvegfestésen keresztül az agyagozásig mindent kipróbálhattak. Az év során sógyurmából készítettek alkotásokat, szőttek, varrtak, aktuális ünnepekre készültek üvegfestéssel, gyöngyöt fűztek, textil képeket készítettek. A sok szép munkából az év végén kiállítást szervezünk iskolánkban, amelyen megtekinthetők a diákok munkái. A pedagógus mellett egy szakavatott keramikus segíti a gyermekek munkáját.

 

Színjátszókör/dráma

A gyerekek maradandó tudásához csak az élményként megélt, átélt „tananyag” vezethet. A drámapedagógia alkalmazása többek között a gyermekek motiválását, a tananyag belsővé válását, a nyelvi kommunikációs készségek fejlesztését segíti elő. A tanítás célja nem pusztán egy adott tananyag elsajátítását kell hogy jelentse, hanem azt, hogy valóságos élményeken keresztül, az érzelmek megtapasztalásával létrejöhet egyfajta attitűdváltozás, átértékelés. A dramatikus alkotójáték szocializáló tevékenység, ami a dráma formáján keresztül valósul meg. Feladata a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás és a közlés. A mai modern, számítógépes világban nagyon fontos, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk a szókincs- és beszédfejlesztésnek. Egyre kevesebbet beszélgetnek a gyerekek. Hisz sokszor rövid mondatokkal kommunikálnak egymással számítógépen vagy SMS-ben. Nagyon kevés idő jut a kapcsolatteremtésre is. Ezeknek a megtámogatására igen jó a dráma és anyanyelvi foglalkozás. Ezekre az alkalmakra is igaz a képességek folyamatos feltárására való törekvés. Oldott, kiegyensúlyozott, barátságos légkörben dolgoznak a gyerekek. Ebben a kreatív környezetben a gyerekek szabadon szárnyalhatnak, élvezve az együttes alkotás örömét. A sokat alkalmazott helyzetgyakorlatok során jól fejlődik beszédkészségük, kreativitásuk, improvizációs képességük. Már három éve kialakult az a szokás, hogy év végén egy kis bemutatót tartanak a gyerekek az éves munkájukból, előadás formájában. Az előadások sajátossága, hogy improvizációra épülnek, a tanulók spontán megnyilatkozásai alapján áll össze a színdarab. Feldolgoztuk: A négy évszak, A három kívánság c. meséket, az idei évben pedig „Mobilmesék” címmel életjátékot adtak elő a tanulók.

 

Könnyedén angolul

Alapvető cél a diákok nyelvtanulási motivációjának és sikerélményének fenntartása. A nyelv iránti érdeklődés felkeltése, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Emellett egyre fontosabbá válik a produktív készségek kialakítása és használata is. Ezeken a foglalkozásokon is játékos formában sajátították el a dalokat, verseket, meséket. A tanulók érdeklődését figyelembe véve alakította ki a pedagógus a témaköröket. Beszélgettek az állatokról, jellegzetes angol ételekről, kutató- munkákat végeztek ezekkel kapcsolatban. Gyakran használták az internetet is, ahol már angol nyelvű oldalakat böngésztek, olvasgattak. Az itt szerzett tudásukat a tantárgyi órákon kamatoztatták.

 

A tematika összeállításában, kidolgozásában, a foglalkozások vezetésében a felső tagozaton tanító kollégák is részt vesznek, akik főleg a tehetséggondozás területén értek már el nagy sikereket, ezáltal megismerik a tanulókat, információkat szereznek a tanulók érdeklődéséről, az egyes témák iránti motiváltságukról, szocializációjukról. Illetve próbáljuk úgy megtervezni ezeket a foglalkozásokat minden év elején, hogy egy fontos szempont érvényesüljön, mégpedig az, hogy a leendő 5. osztályos osztályfőnökök tarthassanak foglalkozásokat, ezáltal próbáljuk megkönnyíteni az átmenetet 4. és 5. osztály között. Különböző módszereket alkalmaznak a pedagógusok ezeken az alkalmakon, mint pl.

  • kooperatív technikákat,
  • gyűjtőmunkákat,
  • „mini prezentációk” tartását,
  • szituációs játékokat,
  • drámapedagógiai eszközöket.

Mivel a két negyedikes osztályból vegyesen járhatnak a tanulók a foglalkozásokra, így a kialakított közös csoportok jó alkalmat teremtenek a leendő osztálytársak közelebbi megismerésére, a közös élményszerzésre. Minden pedagógus, aki ebben a programban dolgozik, szívügyének tekinti azt, hogy a tanulók minél több oldalról ismerjenek meg egy-egy témát, minél több munkálkodás folyjon ezeken az alkalmakon és eközben jól érezzék magukat a tanulók, és minden diák érezze át az „aha”-élményt, a rácsodálkozás élményét. Folyamatos visszacsatolást kérünk a tanulóktól a foglalkozásokkal kapcsolatban és a tanulók véleménye azt mutatja, hogy nagyon szeretnek ezeken a foglalkozásokon részt venni, nagyon motiváltak az egyes területek iránt, aktívak, élvezik azt, hogy más helyzetekben is kipróbálhatják magukat.