Olvasóvá nevelés iskolai programja

Olvasóvá nevelés intézményi programja – Könyvkóstoló

Célunk:

  • a gondjainkra bízott gyermekek olvasóvá nevelése az óvodás kortól a kamaszkorig, a szülők bevonásával;
  • a tanulók értő olvasásának fejlesztése;
  • a tanuláshoz szükséges ismeretszerző készségek kialakítása illetve fejlesztése a különböző életszakaszokban;
  • a szépirodalom kínálta nevelési lehetőségek felhasználása a személyiségfejlesztésben, a tehetséggondozásban, s egyben hasznos szabadidős program nyújtása a gyermekeknek.

 Feladatok:

  • az intézményi célok szem előtt tartásával az olvasmányok, a pedagógiai módszerek, eljárások kiválasztása, megtervezése a gyermekek életkori sajátosságainak, érdeklődésének figyelembe vételével;
  • a programban érintettek tájékoztatása, motiválása, bevonása a közös tevékenységbe;
  • a program lépéseinek következetes végrehajtása, ügyelve a fokozatosságra, a megfelelő időbeosztásra és a fejlesztendő képességekhez adekvát feladatok, módszerek alkalmazására;
  • a tapasztalatok összegyűjtése, elemzése, értékelése és beépítése a későbbi fejlesztő tevékenységekbe

Alsó tagozat

 “A mese önmagunk képességeit illetően a határtalan lehetőségek birodalmába vezet el bennünket.”

 (Boldizsár Ildikó)

 Cél:

  • a szülőkkel együttműködve a gyermekek figyelmének ráirányítása arra, hogy az olvasás örömforrás is, mely színesíti mindennapi életünket;
  • a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztése, kiemelten az értő olvasást, a szóbeli kifejezőkészséget és a szókincsbővítést

Feladat:

  • az olvasás biztonságos technikájának megalapozása;
  • az olvasott szöveg értelmezésének, felidézésének folyamatos gyakoroltatása;
  • az olvasás, a könyvek megszerettetése a jól kiválasztott olvasmányok tudatos pedagógiai módszerekkel történő feldolgozása során

A feldolgozandó művek listája:

      1. évfolyam

  • Első szakasz: Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
  • Második szakasz: Móra Ferenc: A didergő király
  • Harmadik szakasz: Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok
  • Negyedik szakasz: A kiskakas gyémánt fél krajcárja

     2. évfolyam  

  • Grimm: Jancsi és Juliska
  • Arany László: Az őzike
  • Fésűs Éva: A palacsintás király
  • Bagossy László: A sötétben látó tündér
  • Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus kalandjai

      3. évfolyam

  • Lackfi János: Kövér Lajos színre lép
  • Nógrádi Gábor: Petepite
  • Charles Nathalie: Első pizsamapartim
  • Erich Kastner: A két Lotti
  • Bosnyák Viktória : Sirály a király?

4. évfolyam

  • Darvasi László: Trapiti
  • Berg Judit: Rumini
  • Nyulász Péter: Helka
  • Balázs Ágnes: Lufi és a boszorkányfarsang
  • Balázs Ágnes: Lufi és Szamóca
  • Miklya Luzsányi Mónika: Balu a suliban
  • Széchey Rita: Boldog karácsonyt, Rózmari!

Felső tagozat

Feladat/

Tevékenység

 

Módszer

Felelős

Résztvevők

Időterv

Dokumentum

Könyvgyűjtési akció újrahirdetése

„Hozz egy könyvet, fogj egy könyvet!”

gyűjtés, a könyvek elhelyezése

programfele-lős

isk. vez., programf., az iskola tanulói és dolgozói

szept.

 

A szülők és a gyermekek tájékoztatása az olvasóvá nevelési programról, verseny meghirdetése

 

Szóbeli tájékoztatás

Szórólap

Internet

Faliújság

programf.

könyvtáros

osztály-főnökök

magyar-tanárok

szülők

5-8. évf. tanulók

szept. vége

Reklámanyagok

Internetes oldal

1.szakasz:

Érdekességek a könyvek világából

egyéni olvasás, megbeszélések, foglalkozások

programf.

könyvtáros,

osztály-főnökök,

magyar-tanárok,

szülők,

5-8. évf. tanulók

szept., okt.

projektmunkák, fényképek, feljegyzések

2.szakasz:

Foglalkozások írók, költők évfordulójához kapcsolódóan

okt., nov.

3.szakasz:

A kijelölt művek olvasása, feldolgozása

dec.-febr.

4.szakasz:

A kijelölt művek olvasása, feldolgozása

márc.-máj.

Értékelés, jutalmazás

szóbeli és írásbeli dicséretek

 

iskola-vezetés, program-felelős, tanulók

június

oklevelek, összesítő táblázat

Elégedettségi mérés: a program megítélése

Kérdőív

programf.

osztályf., magyar-tanárok, szülők, tanulók

június

Kérdőívek és értékelésük

Folyamatos feladatok:

  • tájékoztatás az olvasókör munkájáról (faliújság, hirdetés stb.)
  • könyvtárlátogatás  (ismerkedés a városi könyvtárral; foglalkozások)
  • filmvetítés az iskolában
  • a jeles napokhoz kapcsolódó foglalkozások (pl. világnapok, Mikulás, karácsony stb.)

A feldolgozandó olvasmányok:

  1. szakasz (2015. szeptember –október)

A könyvekkel, könyvnyomtatással kapcsolatos évfordulók kapcsán érdekességek megismerése, gyűjtése a témában.

               Kner Izidor halálának 80. évfordulója

                               Helytörténet: a gyomai Kner-nyomda

               Hegedüs Géza: Az írnok és a fáraó

               Mátyás király halálának 525. évfordulója

                               Mátyás könyvtára; a corvinák

                               Mátyás-mondák

               O. Nagy Gábor születésének 100. évfordulója

                               Magyar szólások és közmondások

                               Mi fán terem?

Ajánlott olvasmányok alsó tagozatosoknak:

               Mátyás-mondák

               Szólások, közmondások – keletkezésük története

  1. szakasz (2015. november)

Foglalkozások írók, költők évfordulójához kapcsolódóan

               Fáy András születésének 230. évfordulója

                               Lúd és orr (Állatmesék)

               Wilhelm Grimm születésének 250. évfordulója

                               Jacob és Wilhelm Grimm összegyűjtött meséi

                               Csukás István születésének 80. évfordulója

                                               Vakáció a halott utcában

                               Tömörkény István születésének 150. évfordulója

                                               Így volt rendelve

                Ajánlott olvasmányok alsó tagozatosoknak:

                               Csukás István: Kalandozás Betűországban

                               Grimm-mesék

                               Állatmesék

     3. szakasz (2015. december – 2016. február)

5. évfolyam:

               G. Szabó Judit: Hárman a szekrény tetején

Mézga Aladár különös kalandjai (Romhányi József és Nepp József nyomán írta Rigó Béla)

                6. évfolyam:

                               Bálint Ágnes: Szeleburdi család

                               Csukás István: Keménykalap és krumpliorr

                7-8. évfolyam:

                               F. H. Burnett: A titkos kert

                               Győri Katalin: Felhők szigete

               

  1. szakasz (2016. március – 2016. május)

5. évfolyam:

               Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok

               Nógrádi Gábor: Papa, ne már!

6. évfolyam:

               Louis Sachar: Bradley, az osztály réme

               Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya

7-8. évfolyam:

               Miklya Luzsányi Mónika: Titkoskönyv

               Miklya Luzsányi Mónika: Zombiblog      

Megjegyzés:

A Széchenyi-emlékév eseményeinek nyomon követése (2016-ban emlékezünk a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójára)


OLVASÓVÁ NEVELÉS ALSÓ TAGOZATON

2015/2016. TANÉV

Készítette: Kónya Józsefné

Az olvasóvá nevelés alsó tagozaton

„Mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét.”

(Vekerdy Tamás)

„A könyv megszerettetése a családban kezdődik.

Az olvasóvá nevelés első számú felelőse a szülő, aki nem csak azzal segítheti elsősorban a folyamatot, hogy példát mutat (az olvasás és a könyvek szeretetére és tiszteletére), hanem azzal, hogy mesél.”

(Boldizsár Ildikó mesekutató)

Cél:

  • a szülőkkel együttműködve a gyermekek figyelmének ráirányítása arra, hogy az olvasás örömforrás is, mely színesíti mindennapi életünket;
  • a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztése, kiemelten az értő olvasást, a szóbeli kifejezőkészséget és a szókincsbővítést

Feladat:

  • az olvasás biztonságos technikájának megalapozása;
  • az olvasott szöveg értelmezésének, felidézésének folyamatos gyakoroltatása;
  • az olvasás, a könyvek megszerettetése a jól kiválasztott olvasmányok tudatos pedagógiai módszerekkel történő feldolgozása során

Az olvasóvá nevelés színterei:

  • tanórán: könyvbemutatással, felolvasással
  • tanórán kívül: napköziben, szakkörön, versenyeken
  • Illusztráció
  • A figyelem, az érdeklődés felkeltése
  • A könyv bemutatása
  • Felolvasás (Akkor is szükség van a felolvasásra, ha tud a gyermek olvasni, hiszen a művet mindig ketten alkotják: az író, aki írta és az olvasó, aki olvassa.)
  • Felolvasás utáni kötetlen beszélgetés

A feldolgozandó művek listája:

  1. évfolyamon: Klasszikus mesék és magyar népmesék
  2. évfolyamon: Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai
  3. évfolyamon: Bosnyák Viktória: Sirály a király?
  4. évfolyamon: Balázs Ágnes: Lufi és Szamóca

A meséléssel észrevétlenül megtaníthatjuk a gyermeket arra, hogy képes legyen koncentrálni, figyelni mindarra, amit hall. A mesehallgatás során gyarapszik a gyermek szókincse és elsajátítja a köznapitól eltérő irodalmi nyelvet is. Vizuális ingerek nélkül kell a gyermeknek sorban követni az eseményeket, saját képzeletét alakítva: a történet minden egyes eleméről. Ezzel fejlődik az olvasáshoz szükséges alapvető képessége is. Az olvasás iránti igény kialakításával megnő a gyermek motivációja az olvasás elsajátítására és folyamatos használatára.

A gyerekek életkori sajátosságát figyelembe véve az első évfolyamon mi is a mesékre fektettük a hangsúlyt olvasás és rajz órákon, napköziben, szabadidőben. A tanév során nagyon sok mesével ismertettük meg őket. A mesetárunkat magyar népmesékből és klasszikus mesékből alakítottuk ki. Meglepve tapasztaltuk, hogy a gyerekek fele nem ismerte az „alapmeséket” (pl.: Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas, Brémai muzsikusok stb.)

Mivel a gyermekek még nem tudtak olvasni, így az élőszó varázsára alapozva, nevelői bemutatással ismertettük meg a gyerekekkel a meséket. Ezeket a meséket azután közösen megbeszéltük. Rajzokat, illusztrációkat, síkbábokat készítettünk hozzájuk, majd közösen dramatizáltuk. A gyerekek többsége igényelte a meséket, viszont nem mindegyik volt képes nyugodtan végighallgatni azokat.

A program e szakaszában a szülők megkérdezték otthon a gyermeket az iskolában feldolgozott meséről, meghallgatták a történetet, megnézték az arról készült rajzokat. A későbbiekben közösen olvasták el a kiválasztott történetet, beszélgettek róla, együtt készültek. Az olvasásba lassan bekapcsolódhattak a gyermekek is. Ez kiváló alkalom volt az olvasás gyakorlására. Természetesen a szülő mindezzel egyfajta ellenőrző szerepet is betöltött, de játékos keretek között. Az ő feladata volt az is, hogy a gyermek tartsa a megbeszélt időkereteket az otthoni olvasás során.

Mesekorszakok:

  • Az első a Paprikajancsi-kor (1 és 4 év közötti kor). Ekkor még saját életének eseményei foglalkoztatják, s igénylik a mese tárgyával (báb, játék) való személyes kapcsolatot is.
  • A második korszak az igazi mesék kora (4-8 év között). Olyan mesék érdeklik, melyek csodálatos álomvilágba repítik, ahol a hősök jellemábrázolása megfelel az életkori sajátosságaiknak. Az első osztályos gyermekhez elsősorban a tündérmesék állnak közel, mivel ezek a mesék közvetítik számára a legalapvetőbb értékeket (jóság, gonoszság, szépség, rútság, igazságosság, bátorság, hűség). Éppen ezért ebben a tanévben a klasszikus mesék (Piroska és a farkas, Jancsi és Juliska) megismertetésére fordítunk és fordítottunk nagy hangsúlyt. Valamint mi is kinyitottuk kincsestárunkat és a magyar népmeséket, mondákat is előtérbe helyeztük.
  • A harmadik korszak a Robinson mesék kora, amely 8-9 éves kortól a pubertás elejéig tart.  Ekkor  már a mesék iránti érdeklődés picit csökken, mert saját magát már elég nagynak tartja, a mesét pedig gyerekesnek.

Második évfolyamon az előző évben elkezdett és a tanulók által nagyon szeretett Kincses füzetben, a tanítók által mesélt történetek ábrázolását folytatták. Ehhez kapcsolódtak még a gyűjtőmunkák, szavak jelentésének keresése. Január második hetétől kezdődően hetente egy olvasás órán Tersánszky-Józsi Jenő Misi Mókus kalandjai című regényét közösen kezdték el olvasni és olvasónapló vezetésével feldolgozni.

Az olvasó szakkör tagjai ezen kívül sok klasszikus művel és a mesék fajtáinak megismerésével bővítették ismereteiket.

Az olvasást, szövegértést a Szövegvár című kiadvánnyal is fejlesztették, amiben rövid érdekes meséket olvastak és a hozzákapcsolódó feladatokat önállóan megoldották, általában hétvégeken. Ezekkel kapcsolatos élményeiket közösen megbeszélték.

Gyakran hozták be a tanulók kedvenc mesekönyvüket, ismeretterjesztő könyveiket, amiket újonnan kaptak a szüleiktől, nagyszüleiktől. Volt szülő, aki a pedagógustól kért könyvajánlást, milyen könyvet vegyen gyermekének.

A 2. évfolyamtól rendszeressé váló könyvtári órák lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a gyermekek megismerjék a könyvtárakat (a városi könyvtárat is), megtanulják a kölcsönzés szabályait, önállóan is választhassanak olvasmányokat.

 Az 1-2. évfolyamon még mindig nagy szerepe van a felolvasásnak, és még jelentősebb a szülő szerepe. Az első iskolaévek, az olvasás – írás megalapozása minden gyermek életében jelentőségteljes és nehéz időszak. Nem mindegy, hogyan éli meg a kisgyermek: érezve a felnőttek törődését, segíteni akarását, vagy magányosan küszködve, esetleg csak kioktató szavakat hallva. Ha közösen töltött kellemes, játékos percek kapcsolódnak hozzá, az élmény erőt ad a további tanuláshoz, olvasáshoz.

A harmadik évfolyamon az olvasóvá nevelésnek azt az útját követték, hogy mind a gyerekek, mind pedig a pedagógusok javasoltak köteteket. Az ajánlott olvasmányokat úgy vezették be, hogy egy rövid részt felolvastak, vagy elmeséltek a könyvből, ezzel felhívták a gyerekek figyelmét a kötetre. Azt szerették volna elérni ezzel, hogy minél több gyereknek megtetsszen, s kedvet kapjon az egész könyvet elolvasni. Ezt a célt kívánta szolgálni a könyvtárlátogatás is.

Az internetes tartalmak térhódításával egyre inkább háttérbe szorulnak a könyvek, az olvasás. Így meg kell találni azokat a csatornákat, melyeken keresztül fel lehet kelteni a tanulók érdeklődését az olvasás iránt.

Idén ellátogattak a művelődési ház színháztermébe is és közösen megnézték A kis herceg című két felvonásos előadást.

Ebben az évben, II. félévtől kezdték feldolgozni – egy kortárs ifjúsági író – Bosnyák Viktória Sirály a király? című művét.

A pedagógusok szerint a regény közel áll a gyerekekhez, érthető nyelvezetű, izgalmas részeket tartalmaz és nem utolsó sorban a helyesírás útvesztőibe kalauzol.

Negyedik évfolyamon az olvasóvá nevelés kapcsán feladat volt az olvasási kedv felkeltése, megtartása, az olvasás megszerettetése és vagy annak továbbadása, egymás élményei alapján is. Erre szolgálnak a gyerekek által már elolvasott könyvek bemutatói is melyeket ebben az évben ppt. és prezi formában is láthattunk tőlük. A gyerekek egyre ügyesebben mutatják be az olvasásra ajánlott könyveket, képi és szöveges formában is igényesen elkészítve ezeket a bemutatókat. Az olvasókör keretén belül is alkalmazták ezeket.

Ezen kívül feladat volt az olvasás megszerettetése. Lehetőséget biztosítottak számukra a kritikus véleményalkotásra a különböző szövegekben fellelhető történeti, esztétikai és morális kérdésekben.

Teret kapott a mindennapi konfliktushelyzetek kezelése, megoldási javaslatok megfogalmazása, a vélemények ütköztetése, a kompromisszumkeresés. Az olvasmányok szereplőinek jelleme, cselekedeteinek elemzése által erkölcsi fogalombővítés is megtörtént.

A dráma sajátos eszközeivel komplexszé és élményszerűvé tették az olvasást is.

A szakkörökön történő felkészülést nehezítette, hogy ezek az alkalmak többször elmaradtak. A pótlás az elfoglaltság, leterheltség miatt nem volt kivitelezhető.

Az olvasóvá nevelés programja tovább folytatódik 4. osztályban is. Az idén a Lufi és Szamóca c. meseregényt olvassák igen nagy lelkesedéssel. A gyerekek szívesen képzelik bele magukat a főhős szerepébe, hisz hozzájuk hasonló gyerekekről szól. Hozzákapcsolódó feladatlapokat oldanak meg, dramatikus játékokat játszanak, gyakorolják a szövegértést, hangos olvasást. Kiváló lehetőség ez arra, hogy a tanulóknak hetente lehetőségünk legyen nem tananyagi szöveg olvasására, így mindenki évente egy könyvet biztosan elolvas. Ez is hozzájárulhat az olvasás megszerettetéséhez, az olvasóvá neveléshez.

 “A mese önmagunk képességeit illetően a határtalan lehetőségek birodalmába vezet el bennünket.”

   (Boldizsár Ildikó)

A 3-4. évfolyamos tanulók tevékenységében megjelenik a saját motiváció, ennek kifejlesztése és erősítése válik kiemelt feladattá. A szülő szerepe is ennek megfelelően változik: segíti gyermekét az önálló kutatásban, a projektmunkák elkészítésében, ezalatt jobban megismerheti a gyermek érdeklődését, sőt terelgetheti is azt. Az otthoni olvasás történhet felváltva, vagy iskolai olvasódélután keretében. Az élményt erősítheti a szülő aktív részvétele az olvasmány feldolgozásában, az olvasódélutánokon.

Az olvasóvá nevelés tapasztalatai:

„A gyermek tiszta lap.

Gondold végig, mivel írja tele a könyv, melyet elébe adsz.”

/Móricz Zsigmond/

Gyermekeink mind otthoni, mind iskolai nevelése során központi helyen kell szerepeljen a könyvek, az olvasás megszerettetése, hiszen ez az alapja minden tudásnak és ez által érhetjük el, hogy felnőve ez már természetes szellemi igényként jelenjen meg bennük. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az irodalom szerepét, jótékony hatását a gyermeki lélekre